2009. április 6., hétfő

Szombati edzés

Egy nagyon egyszerű 15-15 snatch percenként, a lehető legdinamikusabban.

10 perc =150 snatch

Nos a végén már felszakadt a tenyerem.

Sebaj! Néhány nap múlva zoknit a kézre és folyt. köv.

Folytatás

Azt hiszem egy kicsit túl komolyan vettem ezt a naplózósdit. Mindenáron valami jelentőségteljes, korszakalkotót akartam írni. És mivel az ilyet naponta nehéz létrehozni vártam a megfelelő pillanatra. És odáztam, odáztam a dolgot. Pedig elég lett volna ha csupán az aznapi munkámat írtam volna le. És senki ne gondolja, hogy az utolsó bejelentkezésem óta nem dolgoztam, sőt...

Oké! Elég lesz a Mea culpa-zásból!

Edzettem, és életemben először a szívemre hallgattam nem az eszemre. Talán az akaraterőmet próbáltam próbára tenni. Minden áron teljesíteni akartam a feladatot.
Végeredmény: felszakadt tenyér...

Persze kajakosként, később tesisként megszoktam ezt a "jelenséget", de ilyenem még nem volt, amióta Kbellezek.
Kiérdemlem a falu bolondja címet!